Működési irányelvek

Működési irányelvek a szellemi kulturális örökség megőrzésére létrejött egyezmény végrehajtásához (2008. június). A dokumentum 2010 őszén jóváhagyott változatának fordítása folyamataban van.

http://www.unesco.org/culture/ich/index.php?lg=en&pg=00026


Tartalomjegyzék Cikkek

1. fejezet

A szellemi kulturális örökség megőrzése

1-58

1.1

Felvétel a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájára

1-18

1.2

Felvétel a Reprezentatív listára

19-33

1.3

„Az emberiség szájhagyomány útján terjedő és szellemi örökségének mesterműveiként” nyilvántartott elemek felvétele a Reprezentatív listára

34-42

1.4

Az Egyezmény elveit és céljait legjobban tükröző programok, projektek és tevékenységek

43-58

2. fejezet

A Szellemi Kulturális Örökség Alap és a Nemzetközi Segítségnyújtás

59-75

2.1

Irányelvek az Alap forrásainak felhasználásához

59-60

2.2

A nemzetközi segítségnyújtás

61-75

3. fejezet

Részvétel az Egyezmény végrehajtásában

76-95

3.1

Közösségek, csoportok és – esetenként – egyének, valamint szakértők, szakértői központok és kutatóintézetek részvétele

76-86

3.2

Civil szervezetek és az Egyezmény

87-95

4. fejezet

Részes Államok jelentéstétele az Egyezmény végrehajtásáról

96-114

Függelék

Űrlapok (letölthetők itt: http://www.unesco.org/org/culture/ich/en/forms/)

ICH-01-

2009

Jelölés a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájára való felvételre (az első felvételre, 2009-ben)

ICH-01-

2010

Jelölés a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájára való felvételre (a második felvételre, 2010-ben)

ICH-02-

2009

Jelölés a Reprezentatív listára való felvételre

ICH-03-

2009

Javaslattétel az Egyezmény elveit és céljait legjobban tükröző programok, projektek és tevékenységek kiválasztására

ICH-04-

2008

Kérelem nemzetközi segítségnyújtásra a Szellemi Örökség Alapból

ICH-05-

2008

Segítségnyújtás kérése az Egyezmény elveit és céljait legjobban tükröző programok, projektek és tevékenységek kiválasztására vonatkozó javaslattétel elkészítéséhez

ICH-07

Szerzői jogokról való lemondás és az érintett tételek listája

ICH-08

A „Creative Commons” licence és az érintett tételek listája

ICH-09

Civilszervezetek kérelme a Bizottság tanácsadó szerveként való akkreditációra

1. fejezet A szellemi kulturális örökség megőrzése

1.1 Felvétel a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listára

A felvétel kritériumai

1. A jelölési anyagban a jelölő Részes Állam(ok)nak vagy – igen sürgető szükséghelyzetben – az egyéb jelölő(k)nek bizonyítaniuk kell, hogy a Sürgős védelmet igénylő listára javasolt elem megfelel valamennyi alábbi feltételnek:

U.1 Az elem az UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről című dokumentum 2. cikkének meghatározása értelmében szellemi kulturális örökség;

U.2 a.) az elem sürgős védelemre vagy megőrzésre szorul, mert fennmaradása a közösség, csoport vagy – esetenként – érintett egyén erőfeszítései ellenére fenyegetetté vált; (vagy)

b.) az elem igen sürgős védelemre vagy megőrzésre szorul, mert olyan súlyos fenyegetésnek van kitéve, amely – sürgős védelem elmaradása esetén – a fennmaradását veszélyezteti;

U.3 tervben vannak olyan megőrzési intézkedések, amelyek az érintett közösség, csoport vagy – esetenként – egyének számára lehetővé teszik, hogy folytassák a szóban forgó gyakorlatot és az elem átörökítését;

U.4 az elemet az érintett közösség, csoport vagy – esetenként – egyének lehető legszélesebb körű részvételével, azok szabad elhatározásból fakadó, előzetes és megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulása nyomán jelölték a listára;

U.5 az elem szerepel az érintett Részes Állam területén fellelhető szellemi kulturális örökségről a 11. és 12. cikknek megfelelően készült leltárban;

U.6 igen sürgős szükséghelyzetben az érintett Részes Állammal vagy Államokkal – a 17. cikknek 3. pontjának megfelelően – egyeztetés történt az elem felvételéről.

A jelölési folyamat

2. Kérjük, hogy a jelölő Részes Államok használják a jelen Működési irányelvekhez csatolt Függelékben található űrlapot és a jelölések elkészítésébe a lehető legnagyobb mértékben vonják be az érintett közösséget, csoportot vagy – esetenként – egyéneket.

3. A Részes Államot vagy Államokat biztatjuk, hogy az egynél több állam területén található elemek esetében közösen adjanak be több országot érintő jelölést.

4. A beadott jelölést a Részes Államok bármikor visszavonhatják, amíg a Bizottság azt el nem bírálta, anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná az elem jogosultságát, hogy később az Egyezmény értelmében nemzetközi segítségnyújtásban részesüljön.

A jelölések elbírálása

5. A jelöléseket lehetőleg egynél több – az Egyezmény 9. cikk 1. pontjának megfelelően akkreditált – tanácsadó szervezet vizsgálja meg, mielőtt azokat a Bizottság elbírálná. A 8. cikk 4. pontjának megfelelően a Bizottság nyilvános vagy magánjellegű szervezeteket vagy a szellemi kulturális örökség valamely területén elismert szakértelemmel rendelkező magánszemélyeket is felkérhet arra, hogy tanácsadóként szolgáljanak bizonyos konkrét kérdésekben. A jelöléseket egyetlen esetben sem vizsgálhatja olyan személy, aki a jelölést beadó állam polgára.

6. A vizsgálat részét képezi annak ellenőrzése, hogy a jelölés megfelel-e a felvételi kritériumoknak.

7. Minden vizsgálat részeként felmérjük az elem életképességét, valamint hogy a megőrzési terv kivihető és elégséges-e. Ezen túl vizsgáljuk, mennyire fenyegeti az elemet – megőrzési és védelmi lépések híján, valamint a globalizáció folyamata, illetve a társadalmi vagy környezeti átalakulások következményeképpen – a megszűnés veszélye.

8. A fenti vizsgálati jelentésben a vizsgálat készítője javaslatot tesz a Bizottságnak, hogy felvegye-e a jelölt elemet a listára.

A Bizottság értékelése és döntése

9. A Titkárság átadja a Bizottságnak valamennyi jelölésről készült áttekintést, beleértve azok összefoglalását, továbbá a vizsgálati jelentéseket és az érintett Részes Államok esetleges reakcióit a jelentésre. A jelölési anyagok és vizsgálati jelentések betekintési joggal a Részes Államok számára is hozzáférhetőek lesznek.

10. A Bizottság a kiértékelést követően döntést hoz arról, hogy valamely elemet felveszi-e a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listára.

Az igen sürgősként feldolgozandó jelölések

11. Igen sürgős szükséghelyzetben, az U.6-os feltételnek megfelelően a Bizottság felszólíthatja az érintett Részes Államot vagy Államokat, hogy gyorsított eljárással adják be jelölésüket. A Bizottság az érintett Részes Állammal vagy Államokkal való egyeztetést követően a lehető leggyorsabban elbírálja a beadott jelölést, a Bizottság által eseti alapon kidolgozott eljárásnak megfelelően.

Elemek eltávolítása a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listáról

13. A Bizottság akkor távolít el egy elemet a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájáról, ha a megőrzési terv végrehajtásának elbírálása nyomán úgy ítéli meg, hogy az elem már nem felel meg a listára való felvétel egy vagy több kritériumának.

Elemek átvétele egyik listáról a másikra

14. A szellemi kulturális örökség valamely eleme nem szerepelhet egyidejűleg a Sürgős védelmet igénylő és a Reprezentatív listán. A Részes Államok kérhetik, hogy valamely elem átkerüljön egyik listáról a másikra. Az erre vonatkozó kérelemnek bizonyítania kell, hogy az elem megfelel azon lista valamennyi feltételének, amelyre az átvételt kérik, s a kérelmet a jelölésekre vonatkozó szabályos eljárások és határidők betartásával kell beadni.

A Sürgős védelmet igénylő lista frissítése és közzététele

15. A listára felvett elemek jelölési anyagai és vizsgálati jelentései betekintési joggal hozzáférhetők lesznek a Titkárságon, és a lehetőségekhez mérten online is közzétesszük ezeket.

16. A Bizottság kérésére a Titkárság évente közzéteszi a frissített Reprezentatív listát, elsősorban az Egyezmény weboldalán. Kétévente – a Közgyűlés alkalmával – nyomtatott változatban is közzé tesszük a listát.

Időrend – az eljárás áttekintése

17.

1. fázis:

Előkészítés és beadás

0. év szeptember 1.

Ez az a határidő, ameddig a jelölés előkészítéséhez segítséget lehet kérni a Bizottságtól.

1. év

március 31.

A jelöléseknek erre a határidőre kell beérkezniük a Titkárságra. Az ennél később érkező jelöléseket a következő ciklusban vizsgáljuk.

1. év

június 1.

A Titkárság erre a határidőre dolgozza föl a jelöléseket, beleértve ezek iktatását és a beérkezés visszajelzését is. Ha a jelölést hiányosnak találjuk, a Részes Államot hiánypótlásra kérjük föl.

1. év

szeptember 1.

Ez az a határidő, amikorra a Részes Államoknak el kell juttatniuk a Titkárságra az esetleg szükséges pótlólagos tájékoztatást, hiánypótlást. A hiányosan maradt jelöléseket a követező ciklusban vizsgáljuk.

2. fázis

Vizsgálat

1. év szeptember

A Bizottság kijelöl egy vagy több tanácsadó szervezetet, kutatóintézetet vagy szakértőt, akik valamennyi jelölési anyag vizsgálatáért felelnek.

1. év október – 2. év április

Vizsgálat

2. év

március 31.

A Részes Államok ekkorra juttatják el a vizsgálók számára a jelölés alapos vizsgálatához szükséges kiegészítő tájékoztatást.

2. év

május 1.

A Titkárság eljuttatja a jelölő Részes Államoknak a vizsgálati jelentéseket.

2. év augusztus1.

A Titkárság átadja a Bizottság tagjainak a vizsgálati jelentéseket. A jelölési anyagok és vizsgálati jelentések betekintési joggal szintén hozzáférhetők a Részes Államok számára, online formában.

3. fázis

Elbírálás

2. év szeptember

A Bizottság kiértékeli a jelöléseket és meghozza döntéseit.

18. Átmeneti időrend a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listára való első felvételekre vonatkozóan1

2008.

október 1.

Ez az a határidő, ameddig a jelölés előkészítéséhez segítséget lehet kérni a Bizottságtól.

2008. november

A segítségnyújtásra vonatkozó kérelmek elbírálása.

2009

március 15.

A jelöléseknek erre a határidőre kell beérkezniük a Titkárságra.

2009.

április 15.

Ez az a határidő, amikorra a Részes Államoknak el kell juttatniuk a Titkárságra az esetleg szükséges pótlólagos tájékoztatást, hiánypótlást. A hiányosan maradt jelöléseket a következő ciklusban (2010) vizsgáljuk.

2009. április

A Bizottság kijelöli a jelölési anyagokat vizsgáló szakértőket.

2009 április – június 20.

A szakértők megvizsgálják a jelöléseket.

2009.

június 25.

A Részes Államok ekkorra juttatják célba a vizsgálók számára a jelölés alapos vizsgálatához szükséges kiegészítő tájékoztatást.

2009.

július 1.

A Titkárság eljuttatja a jelölő Részes Államoknak a vizsgálati jelentéseket.

2009. augusztus

A Titkárság átadja a Bizottság tagjainak a vizsgálati jelentéseket. A jelölési dossziék és vizsgálati jelentések betekintési joggal szintén hozzáférhetők a Részes Államok számára az Egyezmény honlapján, online formában.

Elbírálás

2009. szeptember

A Bizottság kiértékeli a jelöléseket és meghozza döntéseit a Sürgős védelmet igénylő listára való felvételről.

1.2 Felvétel a Reprezentatív listára

A felvétel kritériumai

19. A jelölő Részes Államok a jelölési anyagban bizonyítják, hogy a jelölt elem megfelel az alábbi feltételeknek:

R.1 Az elem az UNESCO Egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség Megőrzéséről c. dokumentum értelmében a szellemi kulturális örökség részét képezi.

R.2 Az elem felvétele a Listára hozzájárul a láthatóság biztosításához, a szellemi kulturális örökség értékének tudatosításához és a párbeszéd ösztönzéséhez, s ily módon tükrözi a világ kulturális sokszínűségét valamint példát szolgáltat az emberi kreativitásra.

R.3 Kidolgozásra kerültek a megőrzéssel kapcsolatos intézkedések, amelyek az elem védelmét és továbbéltetését szolgálják.

R.4 Az elemet az érintett közösség, csoport vagy esetenként egyének legszélesebb körű részvételét és ezek szabad elhatározásból fakadó, előzetes és megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését követően jelölték a Listába való felvételre.

R.5 Az elem szerepel a szellemi kulturális örökségről az érintett Részes Állam területén a 11. és 12. cikknek megfelelően készült leltárban.

A jelölési folyamat

20. A Részes Államokat biztatjuk, hogy ha egy elem több mint egy Részes Állam területén található, akkor az államok közösen adjanak be több országot érintő jelentkezést.

21. A jelölést beadó Részes Államokat kérjük, hogy használják a jelen Működési Irányelvek ***Függelékében szereplő űrlapot és a jelölési anyag elkészítésébe a lehető legnagyobb mértékben vonják be az érintett közösségeket, csoportok vagy esetenként egyéneket.

22. A Részes Államok a Bizottság végső döntéséig bármikor visszavonhatják az általuk beadott jelölést.

23. A jelölések vizsgálatát a Bizottság egy alárendelt testülete végzi, amely a Bizottság Eljárási Szabályai 21. szabálya értelmében jön létre.

24. Az alárendelt testület vizsgálata felméri, hogy a jelölés megfelel-e a Listára való felvétel kritériumainak.

25. A vizsgálati jelentésben az alárendelt testület ajánlást tesz a Bizottságnak, hogy az felvegye-e az elemet a Listára.

A Bizottság értékelése és döntése

26. Az alárendelt testület áttekintést nyújt a Bizottságnak valamennyi jelölési anyagról és ezek vizsgálatának eredményeiről, amelyet egyben betekintési joggal a Részes Államok számára is hozzáférhetővé tesznek.

27. Az elbírálást követően a Bizottság dönti el, hogy az egyes elemek felkerüljenek-e a Reprezentatív listára.

28. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy valamely elem ne kerüljön föl a Listára, akkor annak újrajelölését az első jelöléstől számított négy év elteltével lehet csak benyújtani.

Az elemek eltávolítása a Reprezentatív listáról

29. Egy elemet akkor távolítunk el a Reprezentatív listáról, ha a Bizottság úgy dönt, hogy az már nem felel meg az adott listára való kritériumok egy vagy több feltételének.

Elem áthelyezése egyik listáról a másikra

30. Egy elem nem szerepelhet egyszerre a Reprezentatív listán és a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listáján. A Részes Államok kérhetik, hogy valamely elemet helyezzünk át az egyik listáról a másikra. Az ilyen kérésnek meggyőzően bizonyítania kell, hogy az elem megfelel mindazoknak a kritériumoknak, amelyek a célzott listához kötődnek; az elem átvételét a szabályos elölési folyamat, s az ahhoz kapcsolódó határidők betartásával lehet igényelni.

A Reprezentatív lista frissítése és közzététele

31. A Listára felvett elemek jelölési anyagai és vizsgálati jelentései betekintési joggal hozzáférhetők a Titkárságon és a lehetőségekhez mérten online is megtekinthetőek lesznek.

32. A Bizottság kérésére a Titkárság évente közzé teszi a frissített Reprezentatív listát, elsősorban az Egyezmény weboldalán. A Listát kétévente – a Közgyűlések alkalmával – nyomtatott változatban is megjelentetjük.

Időrend – az eljárás áttekintése

1. fázis:

Előkészítés és beadás

1. év

augusztus 31.

A jelöléseknek erre a határidőre kell beérkezniük a Titkárságra. Az ennél később érkező jelöléseket a következő ciklusban vizsgáljuk.

1. év november 1.

A Titkárság erre a határidőre dolgozza föl a jelöléseket, beleértve ezek iktatását és a beérkezés visszajelzését is. Ha a jelölést hiányosnak találjuk, a Részes Államot hiánypótlásra kérjük föl.

2. év

január 15.

Ez az a határidő, amikorra a Részes Államoknak el kell juttatniuk a Titkárságra az esetleg szükséges pótlólagos tájékoztatást, hiánypótlást. A hiányosan maradt jelöléseket a követező ciklusban vizsgáljuk.

2. fázis

Vizsgálat

2. év május

Az alárendelt testület elvégzi a pályázatok vizsgálatát.

2. év

július 1.

A Titkárság eljuttatja a jelölő Részes Államoknak az alárendelt testület által készített vizsgálati jelentéseket.

2. év augusztus1

A Titkárság átadja a Bizottság tagjainak a vizsgálati jelentéseket. A jelölési anyagok és vizsgálati jelentések online formában betekintési joggal szintén hozzáférhetők a Részes Államok számára.

3. fázis

Elbírálás

2. év szeptember

A Bizottság kiértékeli a jelöléseket és meghozza döntéseit.

1.3 „Az emberiség szájhagyomány útján terjedő és szellemi örökségének mesterműveiként” nyilvántartott elemek felvétele a Reprezentatív listára

34. Az Egyezmény 31/1-es cikkének megfelelően a Bizottság automatikusan felveszi a 16. cikkben felvázolt Listára mindazokat a tételeket, amelyeket az Egyezmény hatályba lépése előtt „Az emberiség szájhagyomány útján terjedő és szellemi örökségének mesterműveivé” nyilvánítottak a Közgyűlés jelen Működési Irányelveinek elfogadását követően.

35. Az Reprezentatív listán való szereplés minden olyan Részes Államra nézve kényszerítő hatályú, amelyek területén egy vagy több Mesterműnek nyilvánított elem található, függetlenül attól, hogy az állam tagja-e az Egyezménynek. A tagsággal nem bíró államok, amelyek területén listázott mesterművek találhatók, a területükön található fenti elemek vonatkozásában élvezik az Egyezményben foglalt valamennyi jogot és köti őket az abban foglalt valamennyi kötelezettség, azzal a feltétellel, hogy ezt írásban elfogadják, s egyben tudomásul veszik, hogy a jogokat és kötelességeket egymástól elválasztva nem gyakorolhatják.

36. Azok az államok, amelyek nem tagjai az Egyezménynek, de amelyek területén listázott Mestermű található, értesítést kapnak a főigazgatótól a jelen Működési Irányelvek elfogadásáról, amelyek megkövetelik, hogy a 16/2-es cikknek megfelelően az említett elemek azonos bánásmódban részesüljenek a későbbiekben listára vett elemekkel, s rájuk ugyanazok a jogszabályok vonatkozzanak az állapotkövetés, az egyik listáról a másikra való átvezetés, illetve a visszavonás tekintetében, összhangban a Működési Irányelvek által felvázolt modalitásokkal.

37. A fent említett értesítéssel egyidejűleg a főigazgató a Bizottság megbízásával felhívja az Egyezményben nem szereplő államokat, hogy egy éven belül írásban nyilvánítsák ki, miszerint elfogadják az Egyezményben foglalt jogokat és kötelességeket a fenti 35-ös és 36-os bekezdésekben felvázolt modalitásoknak megfelelően.

38. Az Egyezményben nem szereplő állam a fenti írásos beleegyezését a főigazgatónak címezi, aki ez esetben az Egyezmény letéteményesének minőségében jár el, s ezzel a beleegyezéssel az említett, Mesterműnek nyilvánított elemeket aláveti az Egyezmény teljes jogszabályi rendszerének.

39. Abban az esetben, ha az Egyezményben nem szereplő állam egy éven belül nem adja írásba, hogy elfogadja az Egyezményben foglalt jogokat és kötelességeket a területén található, és a Reprezentatív listára felvett elemekre vonatkozóan, a Bizottságnak jogában áll eltávolítani az érintett elemeket a Listáról.

40. Abban az esetben, ha az Egyezményben nem szereplő valamely állam nem válaszol az értesítésre, vagy szándékát elhallgatja, vagy egy éven belül nem ad egyértelmű jelzést ennek tartalmáról, hallgatását vagy a válasz hiányát a Bizottság elutasításnak fogja tekinteni, amely a fenti 39. bekezdés alkalmazását teszi indokolttá, kivéve, ha az államot rajta kívül eső okok akadályozzák meg abban, hogy a jogok és kötelezettségek elfogadásáról vagy elutasításáról értesítést küldjön.

41. Abban az esetben, ha egy Mesterműnek nyilvánított és a Listán szereplő elem részben egy Részes Állam, részben pedig egy az Egyezményben nem szereplő állam területén található, azt úgy kell tekinteni, mint ami az Egyezmény jogszabályi rendszerének valamennyi előnyét élvezi; annak elfogadásával, hogy az Egyezményben tagként nem szereplő állam a főigazgató a Bizottság felhatalmazásának megfelelően az Egyezmény által előrevetített kötelezettségeknek tegyen eleget. Amennyiben az Egyezményben nem szereplő állam nem jelzi egyértelműen a szándékát, a Bizottságnak joga van ajánlani, hogy az állam tartózkodjék minden olyan lépéstől, amely a Mesterműnek nyilvánított elem károsodását okozhatná.

42. A Bizottság jelenteni tartozik a Közgyűlésnek, hogy milyen intézkedéseket tett ebben az irányban a Működési Irányelvek által előrevetített modalitások és formalitások tekintetében.

1.4 Az Egyezmény elveit és céljait legjobban tükröző programok, projektek és tevékenységek

Ajánlási és kiválasztási eljárás

43. A Részes Államokat biztatjuk arra, hogy a Bizottságnak tegyenek javaslatot a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló olyan országos, regionális vagy kistérségi programokra, projektekre és tevékenységekre vonatkozóan, amelyek a legjobban szolgálják az Egyezmény elveit és céljait, s amelyek érdemesek arra, hogy terjesztésükhöz és promóciójukhoz a Bizottság támogatást nyújtson.

44. A programok, projektek és tevékenységek kiválasztása és promóciója során a Bizottság különösen szem előtt tatja a fejlődő országok szükségleteit és az arányos földrajzi eloszlás elvét, miközben erősíteni igyekszik a dél-dél és az észak-dél-dél együttműködést.

45. A szóban forgó program, projekt vagy tevékenység a kiválasztásra és promócióra való felterjesztés idején lehet befejezett, folyamatban levő vagy tervezett.

46. A Részes Államok egyenként vagy közösen is beadhatnak javaslatokat. A Bizottság szívesen látja kistérségi vagy regionális programok, projektek vagy tevékenységek felterjesztését, valamint azt, ha megosztott földrajzi területen található részes államok tesznek ilyen javaslatot.

47. A Részes Államok igényelhetnek segítséget a felterjesztés elkészítésében a nemzetközi segítségnyújtással kapcsolatos szabályoknak megfelelően; lásd az Egyezmény 20–24-es cikkét.

48. A Részes Államokat arra kérjük, hogy felterjesztésükhöz használják a ***Függelékben szereplő űrlapot. A felterjesztések beadásának határideje az év március 1., amely évben azt a Bizottság elbírálja.

49. A felterjesztéseket elsőként a Bizottság egy munkacsoportja vizsgálja meg, amely a Bizottság valamely ülésén jön létre. A munkacsoport véleményezi a felterjesztést és a Bizottság számára összefoglaló javaslattal él.

50. A Bizottság dönt a programok, projektek és tevékenységek kiválasztásáról.

51. A Bizottság bármelyik ülésén kiadhat célzott felhívást is olyan esetek felterjesztésére, amelyeket nemzetközi együttműködés jellemez a 19. cikk értelmében és/vagy amelyek a megőrzés valamely konkrét prioritását helyezik előtérbe.

A kiválasztás kritériumai

52. A felterjesztett programok, projektek és tevékenységek közül a Bizottság azokat fogja kiválasztani, amelyek legjobban megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

a. a program, projekt vagy tevékenység a megőrzést szolgálja az Egyezmény 2/3-as cikkének megfelelően;

b. a program, projekt vagy tevékenység ösztönzi az összehangolt lépéseket és a szellemi kulturális örökség megőrzésére irányuló erőfeszítések koordinálását;

c. a program, projekt vagy tevékenység tükrözi az Egyezmény elveit és céljait;

d. ha már lezárult programról, projektről vagy tevékenységről van szó, az hatásosnak bizonyult, amennyiben hozzájárult a szellemi kulturális örökség szóban forgó elemének fenntarthatóságához. Ha még folyó vagy tervezett programról, projektről vagy tevékenységről van szó, ez várhatóan jelentősen hozzá fog járulni a szellemi kulturális örökség szóban forgó elemének fenntarthatóságához.

e. A program, projekt vagy tevékenység az érintett közösség, csoport vagy – egyes esetekben – egyén aktív részvételével, valamint előzetes, szabad akaratból fakadó és megfelelő tájékoztatáson alapuló döntésüket követően folyt le.

f. A program, projekt vagy tevékenység alkalmas arra, hogy kistérségi, regionális vagy nemzetközi mintaként, modellként szolgáljon a megőrzési tevékenységre.

g. A felterjesztő részes állam, a kivitelező szervezet vagy testület és az érintett közösség, csoport vagy – egyes esetekben – egyén hajlandó együttműködni a bevált gyakorlat terjesztésében, ha az őáltaluk véghezvitt program, projekt vagy tevékenység kiválasztásra kerülne.

h. A program, projekt vagy tevékenység olyan tapasztalatot jelenít meg, amely eredményei szempontjából mérhető vagy értékelhető.

i. A program, projekt vagy tevékenység közvetlenül alkalmazható a fejlődő országok sajátos szükségleteire.

Promóció és terjesztés

53. A Bizottság ösztönzi az olyan bevált gyakorlatok és modellek kutatását, dokumentációját, közzétételét és terjesztését, amelyek megőrzési intézkedéseket vezettek be nemzetközi együttműködés keretében, illetve kedvező feltételeket teremtettek olyan intézkedésekhez, amelyeket a Részes Államok fejlesztettek ki a kiválasztott programok, projektek és tevékenységek megvalósítására, akár külső segítséggel, akár anélkül.

54. A Bizottság az Egyezmény elveit és céljait legjobban képviselő, mintaértékűként kiválasztott programokról, projektekről és tevékenységekről nyilvántartást készít, ezt naprakészen tartja és közzéteszi.

55. A Bizottság ösztönzi a Részes Államokat, hogy teremtsenek kedvező feltételeket az ilyen programok, projektek és tevékenységek megvalósításához.

56. A kiválasztott programok, projektek és tevékenységek nyilvántartásán túl a Bizottság összegyűjti és elérhetővé teszi a felhasznált vagy felhasználandó módszerekre és intézkedésekre, valamint az esetleg már megszerzett tapasztalatokra vonatkozó információt.

57. A Bizottság ösztönzi a kiválasztott programok, projektek és tevékenységek során bevezetett megőrzési intézkedésekre vonatkozó kutatást és értékelést és az ilyen kutatás és értékelés terén támogatja a nemzetközi együttműködést.

58. A fenti és egyéb megőrzési programok, projektek és tevékenységek során szerzett tapasztalatok és tanulságok alapján a Bizottság iránymutatást nyújt a legjobban bevált gyakorlatot illetően és ajánlásokat tesz a szellemi kulturális örökség megőrzését célzó intézkedésekre vonatkozóan.

2. fejezet A Szellemi Kulturális Örökség Alap és a Nemzetközi Segítségnyújtás

2.1 Irányelvek az Alap forrásainak felhasználásához

59. Az Alap forrásai, amelyeket a Pénzügyi Szabályozás 1/1. cikkének megfelelően külön számlán kezelünk, főként az Egyezmény V. fejezetében leírt módon nyújtandó nemzetközi segítségnyújtásra szolgálnak.

60. Az Alapban található forrásokat ezen fölül a következő célokra lehet még fordítani:

a. A Pénzügyi Szabályozás 6. cikkének megfelelő Tartalékalap újrafeltöltése;

b. A Bizottság egyéb feladatainak támogatása a 7. cikkben leírt módon, beleértve a 18. cikkben említett javaslattétellel kapcsolatos feladatokat is;

c. a Bizottság tagjai közül a fejlődő országból érkező képviselők részvételének finanszírozása a Bizottság ülésein, de csak olyan személyek esetén, akik szakértőnek tekinthetők a szellemi kulturális örökség terén; továbbá – amennyiben a költségvetés engedi, eseti elbírálással a fejlődő országok olyan képviselői részvételének finanszírozása, akik a szellemi kulturális örökség szakértői, és tagjai az Egyezménynek, de a Bizottságnak nem tagjai;

d. olyan tanácsadói szolgáltatások finanszírozása, amelyeket – a Bizottság kérésére – civil és non-profit szervezetek, nyilvános vagy magánjellegű szervezetek és magánszemélyek nyújtanak;

e. nyilvános és magánjellegű szervezetek, valamint magánszemélyek, különösképp az érintett közösségek és csoportok tagjainak részvételére, akiket a Bizottság hív meg ülésére, hogy konkrét kérdésekben tanácsukat kikérje.

2. 2 Nemzetközi segítségnyújtás

A nemzetközi segítségnyújtás céljai és formái

61. A Részes Államoknak a szellemi kulturális örökség megőrzésében nyújtott nemzetközi segítség csupán kiegészíti az illető állam által tett megőrzésre irányuló lépéseket.

62. A Bizottság a nemzetközi segítségnyújtásnak az Egyezmény 20. és 21. cikkében említett valamennyi formájára és bármilyen célra vonatkozóan befogadhat, elbírálhat és jóváhagyhat kérelmet, a rendelkezésre álló források függvényében. Elsőbbséget élveznek a nemzetközi segítségnyújtás alábbi formáira vonatkozó kérelmek:

a.) A Sürgős védelmet igénylő listán szereplő örökség megőrzésére;

b.) a 11. és 12. cikk által meghatározott leltárak elkészítésére;

c.) a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló, országos, regionális és kistérségi szinten végrehajtandó programok, projektek és tevékenységek támogatására;

d.) a jelölések előkészítésében nyújtott segítség.

63. A 20. és 21. cikkben meghatározott nemzetközi segítségnyújtásra sürgősségi alapon is sor kerülhet, a 22. cikkben leírtakkal összhangban (segítség szükséghelyzetben).

64. A Bizottság befogadhat, kiértékelhet és jóváhagyhat olyan kérelmeket, amelyek a Sürgős védelmet igénylő listára való jelölés elkészítéséhez igényelnek segítséget a 17. cikknek megfelelően, valamint a 18. cikkben említett javaslatokkal kapcsolatban (előkészítésben nyújtott segítség).

Jogosultsági és kiválasztási feltételek

65. Minden Részes Állam jogosult nemzetközi segítséget kérni.

66. A nemzetközi segítségnyújtásra vonatkozó kérelmek elbírálásakor a Bizottság tekintetbe veszi az arányos földrajzi megoszlás elvét és a fejlődő országok sajátos szükségleteit. A Bizottság ezen túl tekintetbe veheti, ha:

a.) a kérés együttműködést foglal magában kétoldalú, regionális vagy nemzetközi szinten; és/vagy

b.) a segítségnyújtás feltehetően multiplikátor-hatással is bír és feltehetően ösztönzi a más forrásokból származó pénzbeli és műszaki hozzájárulást.

67. A Bizottság az alábbi kritériumok szerint hozza meg döntését, hogy megadja-e a kért nemzetközi segítséget:

a. Az érintett közösség, csoport illetve – esetenként – egyének lehető legszélesebb köre részt vett a kérés elkészítésében és részt fog venni a tervezett tevékenységek végrehajtásában, valamint ezek kiértékelésében és továbbvitelében;

b. az igényelt segítség mértéke a helyzetnek megfelelő;

c. a javasolt tevékenység helyes elképzelésen alapul és kivihető;

d. a projekttől tartós eredmények várhatók;

e. a kedvezményezett Részes Állam lehetőségeihez mérten maga is részt vállal azon tevékenység költségeiből, amelyre a nemzetközi segítségnyújtást igénybe veszi;

f. a segítségnyújtás a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló kapacitást bővíti vagy erősíti meg;

g. a kedvezményezett Részes Állam az esetleg a múltban már finanszírozott tevékenységeket a szabályozásokkal és a vonatkozó feltételekkel összhangban hajtotta végre.

A nemzetközi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem beadásának eljárása

68. A Részes Államok kérelem beadásával folyamodhatnak nemzetközi segítségnyújtásért a Bizottsághoz. Ilyen kérelmet közösen is beadhat két vagy több Részes Állam.

69. A nemzetközi segítségnyújtási kérelmeket a Titkárságon kell benyújtani a jelen Működési irányelvek mellékletében található űrlapon.

70. A jelölések előkészítésében nyújtandó segítség iránti kérelmeket azon év szeptember 1-ig kell beadni a Titkárságra, amelytől számított két éven belül a Sürgős védelmet igénylő listára való felvételre az Egyezmény 17. cikke értelmében sor kerül, illetve azon év szeptember 1-ig, amelytől számított egy év múlva a Bizottság elbírálja a 18. cikkben felvázolt programokra, projektekre vagy tevékenységekre vonatkozó javaslatokat.

71. A Titkárság megvizsgálja, hogy hiánytalan-e a beadvány és szükség esetén hiánypótlásra hívja föl a beadó felet. A kérelmet benyújtó Részes Államot tájékoztatja a kérés elbírálásának valószínűsített dátumáról.

72. A Titkárság a 25.000 USD-t meghaladó, hiánytalan kérelmek esetén vizsgálatot rendel el.

73. A hiánytalan kérelmeket a Titkárság kiértékelésre és jóváhagyásra átadja az illetékes hatóságnak.

(Az alábbi táblázatban az „egyéb segítség” a vészhelyzeti vagy előkészületi segítségnyújtástól eltérő egyéb esetekre utal.)

költségvetés

segítségnyújtás

típusa

beadási

határidő

jóváhagyásra

felhatalmazott

szervezet

25.000 USD

alatti összegek

vészhelyzeti segítségnyújtás

bármikor

Bizottsági Hivatal

előkészületi segítségnyújtás

szeptember 1.

egyéb segítségnyújtás

bármikor

25.000 USD

fölötti összegek

vészhelyzeti segítségnyújtás

bármikor

Bizottság

egyéb segítségnyújtás

május 1.

74. A segítségnyújtásra vonatkozó döntést a Titkárság a döntéshozatal után legföljebb két héttel közli a folyamodó Részes Állam(ok)kal. A Titkárság a segítségnyújtás konkrét részleteit illetően megegyezésre jut a folyamodó Részes Állammal vagy államokkal.

75. A segítségnyújtást utánkövetés, jelentéstétel és értékelés követi.

3. fejezet Részvétel az Egyezmény végrehajtásában

3.1 Közösségek, csoportok és – esetenkénet – egyének, valamint szakértők, tudományos központok és kutatóintézetek részvétele

76. A 11.b cikkre való hivatkozással, valamint a 15. cikk szellemében a Bizottság arra biztatja a Részes Államokat, hogy hozzanak létre funkcionális és kiegészítő együttműködést a szellemi kulturális örökséget hordozó és átadó közösségek, csoportok és – esetenként – egyének valamint az érintett szakértők, tudományos központok és kutatóintézetek között.

77. A Részes Államokat biztatjuk, hogy hozzanak létre olyan tanácsadó testületet vagy koordinációs mechanizmust, amely segíti a közösségek, csoportok és – esetenként – egyének, valamint az érintett szakértők, szakértői központok és kutatóintézetek közös részvételét különösképp a következő tevékenységekben:

    • a területükön fellelhető szellemi kulturális örökség azonosítása és meghatározása;

    • leltárak felvétele;

    • programok, projektek és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása;

    • a listákra való felvétellel kapcsolatos jelölések elkészítése összhangban a jelen Működési irányelvek 1. fejezetének ide vonatkozó bekezdéseivel;

    • a szellemi kulturális örökség egy-egy tételének eltávolítása valamelyik listáról vagy áthelyezése egyik listáról a másikra a jelen Működési irányelvek 13., 14., 29. és 30. cikkének megfelelően.

78. A Részes Államok kötelesek megtenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a közösségeket, csoportokat és – esetenkénet – egyéneket fogékonnyá tegyék a szellemi kulturális örökség fontossága és értéke iránt, valamint ráébresszék őket az Egyezmény jelentőségére, hogy az említett örökség hordozói a lehető legteljesebb mértékben élhessenek e példaértékű okmány nyújtotta előnyökkel.

79. Az Egyezmény 11. és 15. cikke értelmében a Részes Államok kötelesek megtenni a szükséges lépéseket, hogy biztosítsák a közösségek, csoportok és – esetenként – egyének kapacitásfejlesztésének feltételeit.

80. A Részes Államokat biztatjuk arra, hogy a helyzetüknek megfelelő formában rendszeresen frissítsék azon szakértők, szakértői központok és kutatóintézetek nyilvántartását, akik az Egyezmény által érintett területeken tevékenykednek és a 13. cikk (c) pontjában említett tanulmányok elkészítésében részt tudnának vállalni.

81. A jelen Működési irányelvek 5. cikkében említett magánjellegű és nyilvános szervezetek közül a Bizottság bevonhat szakértőket, tudományos központokat és kutatóintézeteket, valamint az Egyezmény által érintett területeken ténykedő regionális központokat, hogy konkrét tárgykörökben tanácsadóként támogassák munkáját.

82. A Részes Államok kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy biztosítsák a közösségek, csoportok és – esetenként – egyének hozzáférését az elvégzett kutatások eredményeihez; valamint hogy a 13 (d) cikknek megfelelően tiszteletben tartsák a szellemi kulturális örökség egyes formáihoz való hozzáférés eljárási szabályait.

83. A Részes Államokat biztatjuk, hogy együttesen, regionális és szubregionális szinten hozzanak létre hálózatokat az egyes közösségek, szakértők, tudományos központok vagy kutatóintézetek között közös megközelítés kialakítása céljából, különösen a szellemi kulturális örökség azon területével kapcsolatban, amely tevékenységük közös vonását képezi, valamint hogy hozzanak létre interdiszciplináris működésmódokat.

84. A szellemi kulturális örökségnek egy másik Részes Állam területén található egy-egy elemének feldolgozása során kívánatos, hogy a Részes Államok az ide vonatkozó dokumentációt megosszák a másik állammal, amely ezt az információt az érintett közösségek, csoportok és – esetenként – egyének, valamint a szakértők, tudományos központok és kutatóintézetek rendelkezésére bocsátja.

85. A Részes Államokat biztatjuk, hogy vegyenek részt a regionális együttműködés részét képező tevékenységekben, beleértve a szellemi kulturális örökség II. kategóriás központjait is, amelyek az UNESCO égisze alatt jönnek majd létre, az Egyezmény 19. cikke szellemében, az érintett közösségek, csoportok és – esetenként – egyének, valamint a szakértők, tudományos központok és kutatóintézetek részvételével.

86. A rendelkezésre álló erőforrások keretein belül a Bizottság bármilyen magánjellegű vagy nyilvános szervezetet meghívhat (beleértve a tudományos központok és kutatóintézetek képviselőit), valamint a szellemi kulturális örökség témájában elismert szaktudással rendelkező magánszemélyeket (beleértve az érintett közösségek vagy csoportok képviselőit és egyéb szakértőket), hogy ülésein részt vegyenek, interaktív dialógust tartsanak fönn és konkrét témákban tanácsadóként lépjenek föl az Egyezmény 8/4-es cikkének megfelelően.

3.2 A civil szervezetek és az Egyezmény

3.2.1 Civil szervezetek részvétele országos szinten

87. A 11. (b) cikknek megfelelően a Részes Államok az érintett civil szervezeteket bevonják az Egyezmény végrehajtásába, többek között a szellemi kulturális örökség fellelésébe és meghatározásába, valamint a szükséges megőrzési intézkedésekbe, az Egyezmény végrehajtásán fáradozó más szereplőkkel együttműködésben és tevékenységüket azokkal összehangolva.

3.2.2. Akkreditált civil szervezetek részvétele

Civil szervezetek akkreditációjának feltételei

88. A civil szervezet

a) bizonyítsa a szellemi kulturális örökség megőrzésére vonatkozó képességét, szakértelmét és tapasztalatát (a 2/3-as cikkben szereplő meghatározás értelmében), amely egy vagy több konkrét területen nyilvánul meg;

b) a helyzetnek megfelelően lehet helyi, országos regionális vagy nemzetközi természetű;

c) tűzzön ki olyan célokat, amelyek összhangban vannak az Egyezmény céljaival és rendelkezzen olyan irányítással vagy belső szabályozással, amely összhangban van e célokkal;

d) a kölcsönös tisztelet szellemében működjön együtt a szellemi kulturális örökséget létrehozó, hordozó és továbbadó közösségekkel, csoportokkal és – esetnként – egyénekkel.

e) rendelkezzék megfelelő működési háttérrel, nevezetesen:

i. legyen szabályos és rendszeres, aktív tagsága, amely abból a célból társult, hogy szolgálja a célt, amelyre a szervezetet létrehozták;

ii. legyen bejegyzett székhelye és jogi személyisége, összhangban az adott ország törvénykezésével;

iii. az akkreditációs kérelem leadásakor legalább négy éve álljon fenn és folytassa tevékenységét megfelelő formában.

Modalitások és az akkreditáció áttekintése

89. A Bizottság felkéri a Titkárságot, hogy fogadja a civil szervezetek kérelmeit és tegye meg javaslatait a Bizottságnak a jelentkező szervezetek akkreditációjára, valamint a velük fennálló kapcsolat fenntartására vagy megszüntetésére vonatkozóan.

90. A Bizottság átadja javaslatait a Közgyűlésnek, hogy az az Egyezmény 9. cikkének megfelelően meghozhassa döntéseit. Az ilyen értelmű kérések fogadásakor a Bizottságnak a Titkárságtól kapott tájékoztatásra támaszkodva figyelmet kell fordítania az arányos földrajzi eloszlásra. Az akkreditált civil szervezeteknek tiszteletben kell tartaniuk a vonatozó belföldi és nemzetközi jogi és etikai szabályokat.

91. A Bizottság az akkreditációt követően négy évente megvizsgálja a tanácsadó szervezet elkötelezettségét és munkájának hozzáadott értékét, valamint a vele fenntartott viszonyt, tekintetbe véve a szóban forgó civil szervezet szempontjait is.

92. A Bizottság a kapcsolat megszakítása mellett dönthet, ha a vizsgálat nyomán ezt szükségesnek ítéli. Ha a körülmények megkövetelik, az érintett szervezettel addig is fel lehet függeszteni a viszonyt, amíg meg nem születik a kapcsolat megszüntetésére vonatkozó döntés.

93. Az akkreditált civilszervezeteket, amelyek a Konvenció 9.1-es cikke értelmében tanácsadó funkciót töltenek be a Bizottság mellett, a Bizottság felkérheti, hogy – többek között –szolgáltassanak vizsgálati jelentéseket a Bizottságnak referenciapontként az alábbiak elbírálásához:

a. a Sürgős védelmet igénylő listára való jelölések;

b. a 18. cikkben említett programok, projektek és tevékenységek;

c. a jelöléshez nyújtandó segítségkérések;

d. a Sürgős védelmet igénylő szellemi örökség listán szereplő elemek megőrzésére életbe léptetett intézkedések hatásának vizsgálata.

Az akkreditációs eljárás

94. Annak a civil szervezetnek, amely a Bizottság megbízott tanácsadójaként szeretné akkreditáltatni magát, az alábbi tájékoztatást kell a Titkárságra eljuttatni:

a. a szervezet leírása, beleértve annak teljes, hivatalos nevét;

b. fő céljai;

c. teljes postacíme;

d. alapításának dátuma vagy fennállásának becsült tartama;

e. azon ország vagy országok neve, ahol tevékenykedik;

f. a működési háttér meglétét igazoló dokumentációt, beleértve az alábbiak bizonyítását:

i. van szabályos és rendszeres, aktív tagsága, amely abból a célból társult hogy szolgálja a célt amelyre a szervezetet létrehozták;

ii. bejegyzett székhelye és jogi személyisége, összhangban az adott ország törvénykezésével;

iii. az akkreditációs kérelem leadásakor már legalább négy éve fennáll és folytatja tevékenységét megfelelő formában;

g. a szellemi kulturális örökség területén végzett tevékenység bizonyítása;

h. a szellemi kulturális örökséget hordozó közösséggel, csoporttal vagy – esetenkénet – egyénekkel való együttműködés bizonyítása.

Az akkreditációs kérelmeket a Titkárságra kell eljuttatni a jelen Működési irányelvek Függelékében található űrlapon legalább három hónappal a Bizottság soron következő rendes ülését megelőzően, lehetőleg e-mailben az ICH-assistance@unesco.org címre vagy postai küldeményként az alábbi postacímre:

UNESCO Section of Intangible Heritage (NGOs)

1, rue Miollis

75832 Paris cedex 15

France

95. A Titkárság iktatja a javaslatokat és naprakész listát vezet a Bizottság mellé akkreditált civil szervezetekről.

A Részes Államok jelentései az Egyezmény végrehajtásáról

96. Az Egyezmény valamennyi Részes Állama időről időre köteles jelentést tenni a Bizottságnak az Egyezmény végrehajtása érdekében tett jogi, szabályozási és egyéb intézkedésekről.

97. A Részes Államok időszaki jelentésüket a Titkárság által előkészített és a Bizottság által elfogadott közös irányelvekhez igazodva egyszerűsített formátumban adják le, hat évvel az azt követő év december 15-ig, amikor a ratifikációs okmányt letétbe helyezték és minden azt követő hatodik évben.

98. A Részes Állam köteles időszaki jelentést tenni az Egyezmény végrehajtását szolgáló, országos szinten tett intézkedésekről, beleértve a követezőket:

a. leltárak készítése a területén található szellemi kulturális örökségről az Egyezmény 11. és 12. cikkének megfelelően;

b. a megőrzést szolgáló egyéb lépések, az Egyezmény 11. és 13. cikkének értelmében, többek között az alábbiak:

i. a szellemi kulturális örökség szerepének ismertetése a tágabb társadalommal, s megőrzésének integrálása a tervezési programokba;

ii. a hatásos megőrzést szolgáló tudományos, műszaki és művészeti tanulmányok támogatása; miközben tiszteletben tartják a szellemi kulturális örökség egyes formáihoz való hozzáférés eljárási szabályait a 13 (d) cikknek megfelelően.

99. A Részes Állam köteles jelentést tenni az országos szinten hozott olyan intézkedésekről, amelyek – a 13. cikkel összhangban – erősítik a szellemi kulturális örökség megőrzésének intézményi hátterét, ideértve:

a. ha szellemi kulturális örökségének védelmére egy vagy több illetékes szervezet létrehozott vagy kijelölt;

b. ha támogatták a szellemi kulturális örökség kezelésével és átadásával kapcsolatos képzést nyújtó intézményeket;

c. ha dokumentációs intézményeket hoztak létre a szellemi kulturális örökség dokumentálására és – a lehetőségekhez mérten – a hozzáférés segítésére.

100. A Részes Állam köteles jelentést tenni az országos szinten hozott olyan intézkedésekről, amelyek a szellemi kulturális örökség fokozottabb elismerését vagy tiszteletben tartását eredményezték, különösen a 14. cikkben felsorolt formákban:

a. oktatási, szemléletformáló és tájékoztatási programok;

b. oktatási és képzési programok az érintett csoportokon és közösségeken belül;

c. háttérfejlesztő tevékenységek a szellemi kulturális örökség megőrzésére;

d. a tudásátadás iskolán kívüli formáinak fejlesztése;

e. a természetes emlékhelyek védelmezésére való nevelés.

101. A Részes Állam köteles jelentést tenni azokról az intézkedésekről, amelyeket kétoldalú, szubregionális, regionális és nemzetközi szinten az Egyezmény végrehajtása érdekében hoztak, beleértve a nemzetközi együttműködést célzó lépéseket mint pl. információ- és tapasztalatcsere, és az Egyezmény 19. cikkének megfelelő egyéb közös kezdeményezéseket.

102. A Részes Állam köteles jelentést tenni a területén található és a Reprezentatív listára felvett szellemi kulturális örökség-elemek mindenkori állapotáról. A Részes Állam köteles mindent megtenni, hogy biztosítsa az érintett közösségek, csoportok és – esetenkénet – egyének részvételét az ilyen jelentések elkészítésében. A jelentéseknek minden elem vonatkozásában az alábbiakra kell kiterjedniük:

a.) az elem társadalmi és kulturális funkciói;

b.) életképességének, valamint a jelenlegi veszélyeztetettségének megítélése;

c.) mennyiben szolgálja az elem a Lista céljait;

d.) milyen erőfeszítések történtek az elem továbbéltetésére vagy megerősítésére, különös tekintettel az olyan intézkedések végrehajtására, amelyek a Listára való felvétel következményeképp váltak szükségessé;

e.) az érintett közösségek, csoportok vagy – esetenkénet – egyének részvétele az elem megőrzésében és elkötelezettségük annak további megőrzése mellett.

103. A Részes Államok kötelesek jelentést tenni a Reprezentatív listára felvett elem intézményi hátteréről, beleértve a következőket:

a. az elem menedzselésében és megőrzésében részt vállaló illetékes szervek;

b. az elemet hordozó és megőrzésében érintett közösség, csoport vagy – esetenként – egyének szervezetei.

104. A Részes Államok kötelesek időben reagálni, ha a Bizottságtól konkrét megkeresést kapnak, pl. ha az szükség esetén további tájékoztatást kér. A válaszadásra vonatkozó határidőket a fenti 97. cikk rögzíti.

A Részes Államok jelentéstételi kötelezettsége a Sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listáján szereplő elemekkel kapcsolatban

105. Minden Részes Állam köteles jelentést benyújtani a Bizottságnak a területén található és a Sürgős védelmet igénylő szellemi örökség listájára felvett elemek állapotáról a Bizottság kérésére vagy – sürgős esetben – vele történt konzultációt követően. A Részes Állam az ilyen jelentések elkészítésébe köteles a lehetőségekhez mérten maximálisan bevonni az érintett közösségeket, csoportokat vagy – esetenként – egyéneket.

106. Az ilyen jelentéseket szokványos esetben a Bizottságnak közös irányelvekhez igazodva egyszerűsített formátumban adják le, amelyeket a Titkárság készít elő és a Bizottság fogad el, négy évvel azt követő év december 15-ig, amikor az elemet a listára felvették és minden azt követő negyedik évben. A listába vétel idején a Bizottság esetről esetre meghatározhat egyéni időrendet is a jelentéstételhez, amely ilyen esetben felülírja a rendes négy éves ciklust.

107. A Részes Állam köteles jelentést tenni az elem mindenkori állapotáról, beleértve a következőket:

a. az elem társadalmi és kulturális funkciói;

b. életképességének, valamint a jelenlegi veszélyeztetettségének megítélése;

c. az elem megőrzésére tett erőfeszítések hatása, különösképp a jelölés idején beadott megőrzési terv végrehajtására;

d. az érintett közösségek, csoportok vagy – esetenként – egyének részvétele az elem megőrzésében és továbbra is elkötelezettek-e annak megőrzése mellett a jövőben.

108. A Részes Állam köteles jelentést tenni a listára felvett elem intézményes hátteréről, beleértve az alábbiakat:

a. az elem megőrzéséért felelős illetékes szervek;

b. az elemet hordozó és megőrzésében érintett közösség, csoport vagy – esetenként – egyének szervezetei.

109. A Részes Államok kötelesek időben reagálni, ha a Bizottságtól konkrét megkeresést kapnak, pl. ha az szükség esetén további tájékoztatást kér. A válaszadásra vonatkozó határidőket a fenti 106. cikk rögzíti.

A jelentések fogadása és feldolgozása

110. A Részes Államok jelentéseinek beérkezését követően a Titkárság iktatja azokat és visszajelzi beérkezésüket. Ha valamelyik jelentés hiányos, a Részes Államot hiánypótlásra szólítják föl.

111. A Titkárság minden rendes ülés előtt átadja a Bizottságnak a beérkezett jelentések áttekintését. Az áttekintés és a jelentések betekintési joggal a Részes Államok számára is rendelkezésre állnak.

112. A Bizottság rendes ülés keretében vizsgálja meg a jelentéseket, ezt követően ezeket a nyilvánosság elé tárják tájékoztatás céljából, kivéve ha a Bizottság kivételes esetekben ettől eltérő döntést hoz.

Az Egyezményen kívüli államok jelentései a Reprezentatív listán szereplő elemekről

113. A jelen Működési irányelvek 102–104-es, valamint 110–112-es cikkei teljes egészükben vonatkoznak az Egyezményen kívüli államokra is, amelyek területén a Reprezentatív listára felvett, mesterműnek nyilvánított elemek találhatók, és amelyek elfogadták az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

114. Az ilyen jelentéseket az Egyezményen kívüli államok a rájuk vonatkozó formátumban, az elem felvételét követő hatodik év december 15-ig, majd azt követően minden hatodik évben kötelesek beadni.

A Közgyűlés jóváhagyta, hogy a Listára való első feliratkozások átmeneti időrend szerint történjenek (lsd. alább a 18. paragrafust).